Július 4-én az amerikai Deep Impactor űrszonda megostromolja a Tempel 1 nevű üstököst. A július negyedikei akció célja, hogy kiderüljön, megsemmisíthetők-e egyáltalán a Föld felé nyargaló üstökösök. Az égi lövedék robbanóereje 4,5 tonna dinamittal ér föl, és behatolva az üstökös belsejébe, mintegy száz méter átmérőjű lyukat üt.

Jochen Kissel fizikus azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a hat kilométer hosszú, négy kilométer széles égitest darabjaira hullik a robbanástól. Ám nem kell attól tartani, hogy a leváló darabok becsapódnak a Földbe. A távolság ugyanis tetemes, több mint százmillió kilométer. A villámlásszerű fényhatás és a becsapódás azonban bolygónkról követhető lesz.

A NASA amerikai űrkutatási központ januárban indította útjára a mérőeszközökkel és kamerákkal felszerelt szerkezetet. A háromszázmillió dollárt felemésztő, hétfői „támadás” előtt egy nappal a szondáról leválik az a lövedékként használt rész, amely egy vadászrepülőgéphez képest hússzoros sebességgel rohan majd az üstökös felé. Az űrszonda közben folyamatosan küldi a földi űrközpontba a felvételeket és adatokat a robbanásról. A lövedéken elhelyezett kamera még a robbanás előtti néhány másodpercben is készít felvételeket, majd megsemmisül. Az amerikai űrközpont munkatársai szerint, ha egy Boeing 747-hez hasonlítjuk az üstökös tömegét, akkor a Deep Impactor lövedéke egy szúnyognak felel meg.

A tudósok a kísérlettel arra is szeretnének választ kapni, mi a különbség egy üstökös magja és felszíne között. Felemésztik-e az üstökösök gáz- és jégtartalékukat, vagy gondosan megőrzik azt. Harmadrészt a Naprendszer kialakulásáról is sokat elárulhat a „megsebzett” égitest. Az üstökös belsejébe behatolva ugyanis értékes adatok gyűjthetők összetételéről, s ebből fontos következtetések vonhatók le. Ez annál is inkább lehetséges, mert az üstökösök a bolygók kialakulása óta változatlanul tartalmazzák a sok millió éves anyagokat.

A Tempel 1 üstökös hat kilométer hosszú, négy kilométer széles, a robbanás után darabjaira hullhat

Többen azt is remélik, hogy az akció fényt derít az üstökösökben rejlő kincsekre. Egyes elméletek szerint eredetileg a kisbolygók, meteorok hozták az életet a Földre jég, ásványok és szén alapú molekulák formájában.

Fénylő űrtörmelék Az üstökösök porból és jégből álló égitestek. Magjukat piszkos hógolyóhoz szokták hasonlítani. Átmérőjük általában egytől száz kilométerig terjed. Edmund Halley angol csillagász tekintette őket először égitestnek. Az üstökösök azért fénylenek, mert a magjukból áramló porcsóva visszaveri a napfényt. Másrészt, mert a bennük lévő gázok a napfény hatására a neoncsőéhez hasonló fényt bocsátanak ki.