Tilos a bálnavadászat. Ennek ellenére a japánok idén is százával akarják elpusztítani a bálnákat. A Greenpeace kétségbeesetten próbálja feltartóztatni őket. Addig azonban tehetetlenek, amíg Japán a tudomány mögé rejtőzik.

A legismertebb bálnafajok Ember – kb. 180 cm Törpebálna – kb. 8 m Kardszárnyú delfin (gyilkos bálna) – kb. 10 m Szilás cet – kb. 15 m Grönlandi bálna – kb. 18 m Ámbrás cet – kb. 20 m Kék bálna – kb. 30 m

A tenger vöröslik. Több liternyi gőzölgő vér csorog le a hajó orráról. Japán bálnavadászok elejtettek egy törpebálnát az antarktiszi óceánban, és felhúzzák egy emelőszerkezettel a hajó rakodórámpájára. Ami ezután következik, annak szörnyűségét nem lehet fokozni: levágják a bálna fejét, és hosszában felvágják a hasát, hogy kivéreztessék. Ekkor látják, hogy egy vemhes nőstényt fogtak el. A gyilkosok nem tesznek különbséget vele. A bálna csak bálna, és ők vadászattal keresik a kenyerüket. Egy magzatra nincs szükségük. Brutális módon kivágják a nőstényből, és mint a szemetet, belehajítják a tengerbe.

Az érzelmek, mint az együttérzés, látszólag úgy peregnek le róluk, mint a vércseppek a fekete gumiöltözékükről. A bálnatehenet gondosan egy gyári futószalagra adagolják. A munkások bokáig állnak a vérből, belekből és bálnazsírból álló ragacsos masszában. Mindennek nagyon gyorsan kell történnie – Japánban az ínyenc éttermek, a gyorsétteremláncok és az élelmiszerboltok várják a bálnahússzállítmányt.

Ezalatt egy másik hajó új áldozatot keres. Nem sokkal később a felderítők egy bébi bálnát szemelnek ki. Innentől kezdve minden rutinszerűen történik. Egy szigonyt kilövési állásba állítanak. A szigony hegyében robbanófej található, amely felrobban, amint a szigony 30 centiméter mélyre fúródik a bálna hátába. A bébibálna a szétroncsolt szervei miatt a belső vérzésbe hal bele. Habár a fiatal állat nem sok húst hoz a vadászoknak, mégis örülnek a fogásnak. Míg ugyanis az utód a haláltusáját vívja, a kétségbeesett szülők nem tágítanak mellőle, így könnyű prédát jelentenek a vadászok számára.

„Mindez a szörnyűség megtörténhet, pedig tilos a bálnavadászat”, mondja Jessica Belke, a Greenpeace környezetvédő mozgalom munkatársa. 1986 óta ugyanis a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC, International Whaling Commission) határozata szerint tilos a kereskedelmi célú bálnavadászat, és úgynevezett védelmi zónákat hoztak létre, ahová a vemhes bálnatehenek visszavonulhatnak. „Ez úgyszólván az utolsó másodpercben meghozott döntés volt”, mondja Jessica Belke. 1900 óta ugyanis több mint 3 millió bálnát mészároltak le. Ez az értelmetlen vadászat megtizedelte az óceánokban lévő bálnafajok számát, sok fajt ugyanis teljesen kiirtottak.

De Japán talált egy kiskaput. A bálnavadászati tilalommal egyidejűleg külön engedélyeket is osztogattak. Az egyik ezek közül megengedi, hogy „tudományos célokra” leöljék az állatokat. Japán éppen ezt a kiskaput használja ki, és a tudomány álcája alatt azóta is vadássza a bálnákat – még a védett vizeken is. Az évente elpusztított bálnák száma pedig egyre csak nő.

2004-ben 780 bálna volt, tavalyelőtt az évente egyszer megrendezésre kerülő IWC konferencián Japán azt jelentette be, hogy a 2005/2006-os vadászidényben 935 bálnát mészárolnak le. Az IWC-nek pedig tehetetlenül kell végignéznie. A japánok ugyanis elhárítják magukról a felelősséget, és azt bizonygatják, hogy nem tesznek semmi illegálisat: „Mi kizárólag a tudomány szolgálata érdekében végzünk bálnavadászatokat.” Merő gúnyolódás, mivel mindenki tudja, hogy a bálnahús az ínyenc éttermek konyháiba és az élelmiszerboltok polcaira kerül. Az „ínyencek” akár 80 000 forintnak megfelelő összeget is fizetnek egy kiló finom bálnafiléért.

Található silányabb minőségű hús is, de csomagolva, mint itthon a darált hús, megtalálható az élelmiszerboltok hűtőpultjain is. A rossz minőségű, zsíros hús kutyaeledelbe kerül. Mennyi közönnyel viseltetnek a japánok ezek iránt a veszélyeztetett tengeri óriások iránt? Amennyi két fél zsemle között elfér. Az Észak-Japánban működő Lucky Pierrot gyorsétteremlánc saláta és majonéz között olajban sült törpebálnát árusít. És ezt átszámítva alig 800 forintért. Felfoghatatlan, hogy az IWC az erős kritikán kívül semmit sem tud tenni Japán ellen. Jogilag és politikai szempontból is tehetetlenek, míg Japán a tudományt használja arra, hogy álcázza vele az étlapjait.

A Greenpeace meg akarja állítani a japán bálnavadászokat. A környezetvédő szervezet hajóexpedíciót indított el Dél-Afrikából. Aktivisták utaztak két hajóval a déli-sarki óceánhoz, hogy feltartóztathassák a bálnavadászokat. Ezek a vadorzók ugyanis hat hajóval januárig le akarják ölni az IWC-konferencián bejelentett 935 bálnát. De addig, amíg az Esperanza és az Artic Sunrise elnevezésű Greenpeace-hajók megérkeztek a helyszínre, hatalmas távolságot kellett megtenniük. A japánok vadászterületeihez több heti út vezetett.

Időre volt szükség, míg felkészítettek mindenkit az utazásra és a veszélyes küldetésre. A gumicsónakos tréning mellett a legénységnek hozzá kellett szokni a szélsőséges időjáráshoz is. Az akár hétméteres hullámok és a nulla fok körüli hőmérséklet valódi kihívássá tette az utazást.

Az Artic Sunrise legénységének tagja, Regine Ferichsrészt vett az akcióban. „Oda kellett kötnöm a székemet az íróasztalhoz, mert minden egyes hullám alkalmával átgurult az irodán. Mindennap csak azzal voltunk elfoglalva, hogy mindent vízállóvá tegyünk. December elején volt az első komoly viharunk. A hajó 60 fokban megdőlt a hajó bal oldalára. A szekrényajtók megadták magukat, ami nem tört szét azonnal, az vándorútra indult a hajóban.”

Ezek a gondok eltörpültek amellett, ami rájuk várt. Amint a Greenpeace-aktivisták találkoztak a japán halászhajókkal, a környezetvédők az életüket kockáztatták. Az egyik csapat leeresztett egy gumicsónakot, és a veszélyes, robbanófejjel ellátott szigony és a bálna közti lővonalba próbált hajózni – a magas hullámzás szinte lehetetlenné tette. A hőmérséklet jóval fagypont alatt volt, a jéghideg hab az arcukba spriccel, és a bálnavadászok könyörtelenül lövik a vízágyúikkal a bálnamentőket, akik a nagy nyomásnak köszönhetően gyakran a vízbe esnek.

Hat évvel ezelőtt egy aktivista életveszélyes sérülésekkel került kórházba egy norvég akció után – egy hajó egyszerűen elgázolta a gumicsónakot. A hajó legénysége azonnal cselekedett, anélkül, hogy egy másodpercnyit is gondolkodtak volna a lehetséges következményeken. De mára sajnos csak a saját élet kockáztatása maradt a Greenpeace-aktivisták egyetlen nyomásgyakorló eszköze – abban a reményben, hogy a japánok jobban tisztelik az emberi életet, mint a bálnákét. „Ha az erőfeszítésünkkel csupán egyetlen bálna életét is megmenthetjük, már megérte” – mondja Regine Ferichs, az elszánt aktivista.

Tények és infók - Egy kék bálna szíve akkora, mint egy VW bogár. - Egy kék bálnaborjú nem sokkal születése után 120 kilót hízik naponta. Szinte látni lehet, ahogy nő. - Az ámbrás cet agya a világon a legnagyobb. Akár 9 kilós is lehet. - A bálnák 60 millió évvel ezelőtt is a Földön éltek. Az ember „csupán” 320 000 éve él itt. - A www.greenpeace.hu weboldalon sok bálnavadászattal kapcsolatos információt találsz. Ezen az oldalon megtalálod a különböző tiltakozó akciók időpontjait is.